Tevékenységeink

1. Resztoratív Napközbeni Program

A Közösségi Szolgáltatások Alapítványa a resztoratív nevelési módszer magyarországi meghonosítójaként, az Amerikai Egyesült Államokban található és sikeresen alkalmazott Buxmont Academy programját próbálta ki két tanéven keresztül 2003 és 2005 között, Resztoratív napközbeni program magántanulóknak elnevezéssel.

A Buxmont-modell a „resztoratív eljárások” módszerén alapszik, amelynek hatékonyságát longitudinális kutatások bizonyították a veszélyeztetett és antiszociális fiatalok által elkövetett bűncselekmények számának csökkentésében. E nevelési módszer értelmében ahelyett, hogy a diákok ellen vagy értük tennénk dolgokat, mi velük és környezetükkel együtt cselekszünk. Ez az eljárási mód bevonja a fiatalokat viselkedésük, és az iskolai kultúra megváltoztatásába, továbbá segít abban, hogy felelősséget vállaljanak tetteikért, helyreállítsák kapcsolataikat, és hogy közösségi emberekké váljanak.

A resztoratív napközbeni programunk tartalmazta azokat a tevékenységeket, amelyek szükségesek a fiatal integrációjához: nevelés, egyéni és csoportos tanácsadás, oktatás és korrepetálás olyan magántanulóknak, akiket az iskola, a gyermekjóléti - vagy a pártfogói szolgálat javasolt, valamint eseti családi konzultáció és szakmai tanácsadás hozzátartozóknak és a program résztvevőihez kapcsolódó szakembereknek. A tanulók naponta 8-14 óráig vettek részt az egyéni és csoportos tanórákon, foglalkozásokon, ahol kortársi és felnőtt segítséget egyaránt kaptak. 14-16 óráig a hozzátartozóknak és szakembereknek adtunk visszajelzést a fiatal sikeres vagy nehérzkes próbálkozásairól, és -szükség esetén-bevontuk őket a közös, csoportos munkába, döntéshozatalba.

A program résztvevői:

12-18 év közötti fiúkés lányok, akik különböző nehézségekkel küszködtek, mint:

• tanulási nehézségek,
• drog- és alkoholfogyasztás,
• szabályszegések, bűncselekmények,
• családi problémák,
• lobbanékony és agresszív magatartás,
• önbecsülés és önbizalom hiánya,
• lelki vagy mentális egészség zavarai,
• szexuális, fizikai vagy érzelmi bántalmazás,
• iskolakerülés, iskolai felfüggesztés, iskolából való kizárás.

A resztoratív napközbeni ellátás Magyarországi programjában 68 gyerek vett részt. Átlagosan 3 hónapot töltöttek a programban, a leghosszabb idő 8 hónap, a legrövidebb pedig 1 nap volt, 3-4 hónap volt a leginkább jellemző- időtartam, ami a kutatások értelmében szükséges a magatartási normák belsővé tételére. A gyermekek átlagéletkora 14 év volt, legtöbbjük 6. és 7. osztályba járt, többnyire évismétlők. Budapest számos kerületével kerültünk kapcsolatba: az V.; VI.; VII.; VIII.; XI.; XII.; XIII. és XVI. kerületekek. Ezen kívül Csömörről, Budakalászról, Üllőről és Budaörsről is jelentkeztek a programba. Többségüket a gyermekjóléti szolgálatok közvetítették, de iskoláktól is kaptunk felkérést, 2 esetben szülők kerestek meg közvetlenül. A hozzánk került gyerekek problémái tipikusan iskolai viselkedési jellegűek voltak, több gyerek verekedés és csavargás miatt került hozzánk, s voltak akik ellen rendőrségi eljárás zajlott. Eseteink 80%-a különböző mértékben érintett volt drog- vagy alkohol használatban.

A gyerekek 35%-a fejezte be programunk látogatását a megállapodásban szereplő idő előtt, esetükben nem beszélhetünk tartós változásról. 65%-uk viszont képessé vált az együttműködésre, és pozitív eredménnyel fejeztük be közös munkánkat, aminek következményeként a diákok visszakerültek a hagyományos közoktatási rendszerbe. 6 és 12 hónap elteltével megkeresrük őket vagy a hozzátartozóikat. Minden esetben pozitív változás volt tapasztalható a kapcsolatok terén: a szülőkben, rokonságban vagy a szakemberekben támogató, segítő és együttműködő partnereket találtak a programban részvevők. A család, a kortársak és a szakemberek egy támogató közösséggé tudtak alakulni sokuk esetében. Elmodásuk szerint a problémákkal való folyamatos foglalkozás, a környezet bevonása és az ’állandó körben ülés’ mindenkinek adott lehetőséget a konfliktusok feldolgozására, a továbbiak tervezésére és fejlődésre.

JELENLEG: a Napközbeni Program tapasztalataira és a külföldi minták alapján az alapítvány munkatársai ismertetté teszik a resztoratív gyakorlatokat más intézményekben dolgozó munkaközösségeknek.

2. Együttműködés a “Jóvá Tett Hely” Képzési, Szabadidős és Támogató Központtal

Az Országos Bűnmegelőzési Bizottság pályázati támogatásával 2005-ben létrejött ‘Jóvá Tett Hely’ a Pártfogó Felügyelői Szolgálat complex bűnmegelőzési feladatokat ellátó modellintézménye. A Közösségi Szolgáltatások Alapítványa konzorcíumi taggént részt vett a modellintézmény módszertanának fejlesztésében. Szakmai szupervíziók tartásával, resztoratív szemléletű esetkezelésekkel, Real Justice konferencia szervezésével, valamint szaktanári segítséggel hozzájárultunk a veszélyezetetett fiatalok reszocializációjához, társadalmi integrációjához.

JELENLEG: modellkísérletként vádemelés elhalasztása alá eső pártfogolt fiataloknak segítünk a jóvátételi szándék megvalósításában, azaz a resztoratív igazságszolgáltatás elemeit alkalmazva bevonjuk a fiatal elkövetőt és családját, valamint az áldozatokat és az őket támogató közösséget a kapcsolatokat helyreállító munkába, a megbékélési folyamatba.

A bűncselekmények elkövetésével gyanúsított vagy vádolt fiatalok és áldozataik számára Resztoratív Konferencia megbeszélést szervezünk. A megbeszélések legfőképpen pártfogói felügyelők kérésére történnek, de saját tapasztalataink szerint igen hasznosak lehetnek első szabálysértést vagy bűncselekményt elkövetett 14 év alattiak számára is.

3. Módszertani segítség.

A resztoratív eljárások különböző formáit mutatjuk be és segítünk elsajátítani az iskolákban, gyermekjóléti szolgálatokban, szociális intézményekben dolgozó szakembereknek.

Szakmai segítséget nyújtottunk az SOS gyermekfalu dolgozóinak, budapesti (pl. Deák Diák Általános Iskola) és vidéki iskolák és gyermekvédelmi intézményeknek, konfliktusokkal terhelt munka- vagy lakóközösségeknek (iskola- vagy faluközösség konfliktusai, roma közösségek integrációs próblémái).

4. Családi Döntéshozó Csoportok (FGDM/ FGC) –ÚJ SZOLGÁLTATÁS!

Családi Döntéshozó Csoportokat szervezünk szülôk vagy olyan szakemberek kérésére, akik az általuk gondozott családoknak segíteni próbálnak problémáik megoldásában.

A Családi Döntéshozó Csoport gyökerei Új-Zélandról erednek, ahol a jóléti rendszer szolgáltatásait leggyakrabban igénybevevő közösség tagjaival – az őslakos maorikkal - folytatott konzultációkat követően kidolgozták az információ csere egy olyan modelljét, melynek segítségével megtudhatták, milyen szolgáltatásokra vágynak leginkább az arra rászorulók. E kutatómunka alalpján kidolgozott modellt a gyermekvédelemben és a fiatalkorú bűnelkövetők kezelésében kezdték el alkalmazni. A ’80-as évek sikereire építve elkezdték a Családi Döntéshozó Csoport korai modelljét kiterjeszteni a többségi társadalom problémás ügyeire is.

A szolgáltatás célja a családok belsô energiaforrásainak felszínre hozása és erôsítése, a konfliktusok közös megoldása, és a családok aktív bevonása a felelôsség felvállalás- és a változás folyamatába.

Az eljárás lehetôséget nyújt a családtagoknak a pozitív irányú életvitel változásra, egészséges kapcsolatok kialakítására és helyreállítására a családi és tágabb környezetükkel. Továbbá képessé teszi a családokat és a közeli barátokat - azon személyeket, akik a legjobban ismerik egymást és a leginkább törôdnek egymással- döntéseket hozni a saját életüket és a gyermekeik jólétét befolyásoló kérdésekben.

A Családi Döntéshozó Csoport modelljének kulcsfontosságú eszméje, hogy a gyerek nem a szülő tulajdona, hanem kapcsolatban áll egy sor másik családtaggal is. A gyermek identitása és a valahová tartozás érzete a családi rendszerben elfoglalt helyéből ered. A családi döntéshozó csoport arra fekteti a hangsúlyt, hogy a megoldásokat elsősorban a tágabb családban vagy a saját közösségén belül találja meg. Továbbá elôsegíti az együtműködést és a kommunkiációt a családok és a szakemberek között.

A Családi Döntéshozó Csoport alkalmazhatósága:

• családon belüli vagy kívüli verbális vagy fizikai bántalmazás
• családon belüli vagy kívüli szexuális zaklatás
• családtag bűnelkövetővé válása
• családtag drog és/vagy alkohol fogyasztása
• visszailleszkedés gyermekotthonból vagy intézetből való kikerüléskor
• gyámhatósági eljárások
• szülők válása
• iskolai beilleszkedés, iskolakerülés, iskolai konfliktusok
• kamaszkorú gyermek és szülei közötti konfliktus
• egyéb családi konfliktusok, melyek meggátolják a család harmonikus működését.